Az előző havi 2,1 százalékról júniusban már 1,9 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak növekedési üteme, és májushoz viszonyítva az árak átlaga nem változott. Továbbra is alacsony, de élénkülő árnyomásra utal, hogy az infláció 2,4 százalékra emelkedett, ami így is elmarad a három százalékos inflációs céltól.
Júniusban átlagosan változatlanok voltak a fogyasztói árak, és így az élelmiszerárak is stagnáltak, ami egy év alatt 3,1 százalékkal emelkedett. Az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint a kulturális cikkek) 0,9 százalékkal drágultak, ezen belül a jármű üzemanyagokért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az egy évvel korábbihoz képest.
A háztartási energia ára minimálisan, 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért pedig 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Az idei év elején sok ellentétes hatás befolyásolta az infláció alakulását. Egyes áruk és szolgáltatások célzott áfa csökkentése (baromfihús, tojás, nyerstej, internet, vendéglátás) lefelé, míg a bázishatások, az üzemanyagárak és a növekvő belső kereslet, illetve a bérköltségek növekedése felfelé húzták az inflációt, a bérköltségek növekedését azonban a bérterhek csökkentése némileg ellensúlyozta.
Az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatás kiesése, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának és árának csökkentése miatt az infláció 2 százalék közelébe süllyedt, majd augusztusban 2,7 százalékra emelkedhet, az év végére pedig az üzemanyagárak tavaly év végi magas bázisára – amit a jövedéki adó átmeneti emelése is okozott – miatt decemberben ismét 2 százalék közelébe süllyedhet az infláció.
Az infláció csökkenése a nyugdíjasok számára pedig azért rossz hír, mert így idén novemberben kevesebb nyugdíjkorrekciós pénzt fognak kapni!
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
