Volt aki rajzolt, volt aki csak írt bele - de mindenképpen nagy megtiszteltetés volt, ha valakitől megkaptad az emlékkönyvét. Nem illett elkapkodni, csúnyán írni!
Ha megnézzük a régi emlékkönyveket, elcsodálkozhatunk, hogy szinte művészi alkotások kerültek bele.
Aztán az idő múlásával silányodtak a rajzok, megjelentek a matricák. és lassan el is felejtjük, hisz manapság már Facebookon tartjuk nyilván a barátainkat.
Leggyakoribb emlékkönyvi bejegyzések:
Petőfi Sándor nem vagyok,Verset írni sem tudok,
Csak annyit írok könyvedbe, Légy boldog az életben!
Evezz, evezz az élet tengerén,
csak ki ne köss a bánat szigetén.
Legyen erőd tovább evezni,
s a boldogság szigetén kikötni.
E könyvbe emlékverset teszek,
Gondolj rám akkor is, ha nem leszek,
Tudom mi az élet, egy hervadó rózsa,
gondolj arra, ki e pár sort neked írta.
Kék ibolya, zöld nefelejcs, engem soha el ne felejts.
Ha majd rövid ruhádat egy hosszú váltja fel,
Ha majd a számtanpéldák helyett a szerelem érdekel,
Ha majd oltár elé egy csinos fiú vezet,
Akkor se Felejts el ENGEMET!
♥ ♥ Te milyen bejegyzésekre emlékszel?
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
