A washingtoni Nemzeti Légi- és Űrmúzeumba érkező riporternek óriási meglepetésben volt része. Miután a szondán keresztül megtekintette John Glenn asztronauta elhíresült csokikockájától kezdve az összes olyan ételt, amit 1968-ban az Apollo 7 űrhajóra vittek fel az asztronautáknak, feltűnt neki, hogy sehol sem látja az akkoriban nagy érdeklődést kiváltó űrhajós fagyit. Mivel a múzeumtól erre nem kapott semmilyen választ, megkereste az egyik volt űrhajóst, Walter Cunninghamet, és tőle kért tájékoztatást arról, hogy mondja el miket ettek az űrutazáskor.
Ekkor derült fény arra a döbbenetes igazságra, hogy az űrhajós fagyi - ami valójában egy fagyasztott és szárított, morzsa nélküli desszert volt - nem más, mint egy hatalmas átverés. Sohasem vittek ilyet az űrutazásra, mert ez nem volt több, mint egy jól sikerült kereskedelmi húzás, ami csak marketing célokat szolgált.
A múzeum ajándékboltjában egyébként azzal a szlogennel reklámozzák ezt a rendívül rossz ízű desszertet, hogy az asztronauták is ezt ették űrutazásuk során. Ennek ellenére, vagy inkább éppen emiatt a gyerekek ezrei mégis megveszik, pedig csak úgy tesznek, mintha ízlene nekik ez a száraz és nagyon íztelen ropogtatnivaló.
Cunningham elmondta, hogy pusztán egy legenda volt az űrhajós fagyi, ezért évtizedekig hazugságban éltek azok, akik hittek ebben a történetben. Végül őszintén bevallotta azt is, hogy társaival ők sokkal inkább a szárított szalonnát részesítették előnyben.
Add tovább, nyomj egy like-ot és oszd meg másokkal is! KÖSZÖNJÜK!
