Német kutatóknak, a koronavírussal fertőzött emberek első csoportján végzett kutatásai, lehetővé tették annak a pillanatnak a meghatározását, amikor a gyógyultnak nyilvánított COVID-19-es betegeket, anélkül engedhetik ki a kórházakból, hogy ez már nem jelenthet többé kockázatot a lakosság számára. Ez a felfedezés lehetővé teszi a kórházakban a helyek felszabadulását a szabad ágyak tekintetében – adta hírül szerdán az EFE ügynökség.
A berlini Charité és a müncheni Schwabing Klinikák, valamint a német hadsereg Mikrobiológiai Intézetének közös nyilatkozatából kiderült, hogy az adott beteg már nem tekinthető fertőzőnek a környezetére nézve, ha a garatból vett, és a köhögés által kiváltott folyadék mintáiban, 100.000-nél kevesebb a vírusgenom másolata. – írja Agerpres.
A fertőzött személyek csoportján elvégzett vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb esetben a garat vírusterhelése jelentősen csökken a betegség első hetéhez képest, míg a tüdőben egy kicsit később.
Nyolc nappal azután, hogy a betegeknél jelentkeztek az első tünetek, a kutatóknak még nem sikerült elkülöníteni a vírus fertőző részecskéit, bár a garatban és a tüdőben a vírus genomjának másolatait felfedezték.
Ez a megállapítás két következtetés levonását teszi lehetővé a német hadsereg Mikrobiológiai Intézetének igazgatója és a tanulmány egyik fő szerzője, Roman Wolfel szerint.
Először is „a garat magas vírusterhelése az első tünetek megjelenésekor, azt jelzi, hogy a COVID-19-es betegek már akkor nagyon fertőzőek, mielőtt még rájönnének, hogy betegek.
„Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a COVID-19-es betegek fertőzőképessége a garatban vagy a tüdőben lévő vírusterheléstől függ. Ez fontos tényező lehet annak eldöntésében, hogy az adott pácienst kórházba utalásától számítva, mikor lehet a lehető leghamarabb kibocsátani, az kórházi ágyak válsága idején.” – magyarázza Roman Wolfel.
A kutatási adatok szerint – amelynek eredményeit a Nature folyóiratban is közzétették – szakemberek becslése szerint a COVID-19-el fertőzött betegeket a kórházból otthoni karanténba helyezhetik, ha tíz nappal a betegség után 100.000-nél kevesebb a köhögéssel kiürített folyadékban a vírusgenom másolatainak száma. A német kutatók azt is megállapították, hogy a SARS-CoV-2 vírus valószínűleg a gyomor-bél traktusban is szaporodik, bár a vírus jelenlétét nem észlelték a betegek székletében. Sőt, nem fedezték fel a vírust a beteg vérében vagy vizeletében sem.
A SARS-CoV-2 elleni antitestek azonosítása érdekében a betegek vérszérumát elemezték. Így a vizsgált csoportban az emberek szervezetének – az első tünetek megjelenésétől számított 28 napig tartó megfigyelése során – a fele, a hetedik nap vírus ellenanyagot fejlesztett ki. Két héttel később már az összes beteg antitesteket termelt. Az antitestek termelődése a vírusterhelés csökkenését vonta maga után.
Másrészt, ez a kutatás azt is feltárta, hogy ”az új koronavírus szaporodhat a garatban anélkül, hogy szükségszerűen eljutna a tüdőbe, és ezért annyira fertőző” – magyarázza Christian Drosten, a Charité Virológiai Intézet igazgatója és a tanulmány társszerzője.
A kutatók e csoportja arra törekszik, hogy a betegek első csoportjának tanulmányozásától kezdve, az ezt követő fertőzöttek adataira is támaszkodva, elemezzék a SARS-CoV-2 elleni immunitás hosszú távú kialakulását, mely adatokkal hozzájárulhatnak a koronavírus elleni vakcina kifejlesztéséhez.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
