A felhasználók nincsenek felkészülve erre a veszélyforrásra.

Személyes és pénzügyi adataink komoly értéket képviselnek. Ha ezek illetéktelen személyek számára hozzáférhetővé válnak, az komoly anyagi károkat is okozhat - figyelmeztet a rendőrség. A kiber bűnözés egy új veszélyforrás, és úgy tűnik, a felhasználók nincsenek felkészülve a számítógépen keresztül támadók trükkjeire.

A bűnözők megtévesztő e-mailek és közösségi oldalakon küldött üzenetek segítségével próbálnak meg hozzájutni a felhasználók adataihoz. Az üzeneteket nagyon sok embernek elküldik, bízva abban, hogy néhányan megadják az adataikat.

Az adathalászok jellemzően hamisított weboldalon keresztül próbálnak személyes és pénzügyi adatokhoz (tipikusan felhasználónév, jelszó, bankkártyaadatok) jutni. Megbízható szervezetek, bankok, elektronikus kereskedelemmel foglalkozó weboldalak, online fizetési szolgáltatók ismertségét kihasználva, azok weboldalait lemásolva igyekeznek a felhasználók bizalmába férkőzni.

A csalók e-mailt vagy üzenetet küldenek a címzettnek, amiben ráveszik egy hivatkozásra való kattintásra. Arra kérik a felhasználót, hogy jelentkezzen be valamilyen megbízható cég (például: levelezési szolgáltató, bank stb.) honlapjához nagyon hasonlító weboldalra, amit azonban a csalók üzemeltetnek, és itt a megadott személyes és pénzügyi adatok a hozzájuk kerülnek.

Bár az adathalász-üzenetek egyre kifinomultabbak, felismerhető, ha csalók küldték:

  • a küldő e-mail címe megtévesztésig hasonlít egy megbízható cég hivatalos e-mail címére (például: a feladó címében o-betű helyett 0 szerepel)
  • a cég hivatalos e-mail címe helyett privát e-mail címről érkezik
  • olyan szolgáltató nevében küldték ki, akivel nem állunk kapcsolatban
  • a levélben használt megszólítás általános, nem szerepel benne a címzett neve
  • amennyiben a szöveg helyesírási hibákat tartalmaz, magyartalan, valószínű, hogy fordítóprogrammal készült
  • bár a megadott link látszólag hasonlít az eredeti oldal címére, a kattintás után a címsorban teljesen más jelenik meg

Az áloldalak sokszor kinézetükben, szerkezetükben nagyon hasonlítanak az eredeti oldalhoz, más esetben azonban csak az adott cég arculati elemeit (színek, logók) alkalmazzák egyszerűsített formában. Vannak olyan egyértelmű jelek, amelyek arra utalnak, hogy áloldalról van szó:

  •  A böngésző címsorában nem a cég hivatalos honlapjának hivatkozása szerepel.
  • Az URL-címben https helyett http szerepel, vagyis az oldal nem rendelkezik tanúsítvánnyal és a felhasználó számítógépe, valamint az oldal közötti kommunikáció sem titkosított.

A megbízható tanúsítvánnyal rendelkező oldalakat a böngészők általában jelzik (többnyire kis lakattal vagy zöld jelzéssel a böngésző címsorában).

Tipikus adathalászatra utaló üzenetek:

  • Frissítse jelszavát az alábbi linken!
  • Lépjen be a fiókjába, ellenkező esetben 24 órán belül törlődik!
  • A mellékelt számla befizetéséhez az alábbi linken adja meg a bankkártya adatait!

Mit tehetünk?

  • Mindig ellenőrizzük, hogy a feladó az, akinek kiadja magát!
  • A bankok nem kérnek e-mailben bankkártya adatokat, más cégeknek pedig ne adjuk meg azokat!
  • Online történő bankkártyás fizetésnél mindig győződjünk meg arról, hogy valóban egy bank által üzemeltetett oldalon adjuk-e meg az adatokat!
  • Felhasználói nevet és jelszót csak tanúsítvánnyal rendelkező (https-előtagú) oldalon adjunk meg!

Forrás: police.hu 

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!