Dr. Johanna Budwig diétája I. - A rákos sejtek gyilkosa

A doktornő diétája számos esetben hatékonyan segített a rákos sejtek szaporodásának megállításában és visszaszorításában. A diéta azon a bizonyított tényen alapul, hogy a a rák a sejtek oxigénhiánya miatt lép fel. Ezért a rákos/beteg sejt kívánja a cukrot. Oxigén jelenlétében azonban a rákos sejt a fermentációról vagy visszatér az oxidációs eljárásra, vagy programozott sejthalállal elhal.

A Budwig diéta és kialakulásának története

Messziről és egy kis lírával kezdem:
„Az egészség olyan kincs, melyet akkor tudunk, hogy, ha nincs!” – mondta Édesapám még gyermekkoromban, és ez rendesen bele is szorult kobakomba. életem egyik meghatározó elemévé vált. Ehhez a gondolathoz illeszkedik az alábbi kis betét is: A Dalai Láma, mikor arról kérdezték, hogy mi az, ami leginkább meglepi az emberiséggel kapcsolatban, ezt válaszolta: „Az ember! Mert feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Azután feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét. Mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni az életet: az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben: úgy él, mintha soha nem halna meg, és azután úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán.”
Íme, az ember!

Azért kezdem ilyen lírai elemekkel, mert nyilván majd keményebb dolgokat is mondanom kell. Az átlagembernél sokkal mélyebben foglalkozom az egészséggel kapcsolatos dolgokkal, és ennek oka az alábbi idézetben rejlik, amit kora ifjúságomban szedtem fel: „Nagyon lealacsonyítja a gondolkodó szellemet, ha a Test Isteni tökéletességű hajlékában élve, nem érdeklődik annak szerkezete iránt!” Robert Doyle (1627-1691)
Mielőtt azonban elkezdenénk tanulmányozni Dr. Johanna Budwig életét és módszerét, néhány fontos kiindulási pontot le kell rögzítenünk. Erre azért van szükség, mert Budwig kutatásainak és elkötelezettségének mozgatórugója nővére rák betegsége volt. Kutatásai gyakorlati alkalmazásaként a rák megelőzése és gyógyítása alapvető szerepet játszott életében. Nos, íme a kályha, ahonnan el tudunk indulni:

I.
1. Testünk egy nagyon finoman hangolt bio-automata rendszer!
2. Egy egészségünk van és ezer betegség létezik…
3. Az egészség megtartása napi folyamatos odafigyelést igényel!
4. A betegség kialakulásában hosszú időn át sok tényező vesz részt.
5. Ezért az egészség visszaszerzése hosszú idejű, összetett feladat!

II.
1. Rák kialakulásának oka összetett, egyik fontos eleme a nem megfelelő immunrendszer!
2. A daganat nem betegség, hanem a betegség következménye!
3. Ha a daganatot eltávolítjá, a betegség forrása még megmaradt!
4. Az immunrendszer további gyengítése nem a gyógyulást szolgálja.
5. Kiút: test ellenálló képességének növelése és az immunrendszer erősítése.

S a harcmezőt az alábbi ábra szemlélteti:
Nagyon ritkán lehet elcsípni összefoglaló statisztikai adatokat a rák kezelésével kapcsolatban.
2004-ben Morgan és társai egy részletes statisztikai feldolgozást adtak közre a Clinical Oncology, 16, 549-560 oldalain, az USA és Ausztrália egy-egy klinikájának együttműködése alapján. Az USA-ban 154 971 fő 22 féle rákbetegségének, Ausztráliában pedig 80 864 fő 21 féle rákbetegségének 5 éves túlélési adatait dolgozták fel. A részletes adatok helyett itt csak a végeredményt emeltem ki. A feldolgozás következtetése: citotoxikus (sejtmérgező) kemoterápia alap és kiegészítő kezelésének teljes hozzájárulása a felnőtt rákbetegek 5 éves túléléséhez Ausztráliában 2,3%-ra, az USA-ban 2,1%-ra tehető. Mivel a rákbetegek 5 éves túlélési aránya Ausztráliában 60 % felett van, egyértelmű, hogy a citotoxikus kemoterápia minimálisan járul csak hozzá a rákbetegek túléléséhez. (Ehhez azonban még azt is szeretném megjegyezni, hogy nemcsak a túlélési arányról kellene beszélni, statisztikát készíteni, hanem arról az életminőség változásról /romlásról, ami a kezelés nem mellékes hatása. Élt még öt évet? De milyen életminőség romlás mellett?)
Ez az a környezet, melyből Dr. Johanna Budwig munkásságát értékelhetjük. Életrajzi adatok helyett nézzük kutatói munkájának főbb állomásait. Az első komoly hatást Otto Wartburg munkássága jelenti számára, aki 1931-ben Nobel díjat kapott a rákos sejt anyagcseréjének leírásáért. Azt állította: „A rák elsődleges oka a test sejtjeinek normál oxigén légzésről anaerob anyagcserére váltása.”
Otto Budwig 1949-ben Franciaországban, - ahol akkor ott volt Európa legnagyobb elektronmikroszkópja - kutatta a zsírok összetételét. Felfedezte a telített és telítetlen zsírokat, módszert dolgozott ki igen kis mennyiségből, a kimutatásukra. Kutatásai alapján azt állította, hogy egy normál egészséges sejtben, „kettős polaritást találunk a pozitív töltésű sejtmag és a negatív töltésű sejtfal között, ami többségében telítetlen zsírsav.”
A zsírok szerkezetét a tudomány csak a múlt század derekán, az ötvenes években ismerte meg.
Dr. Johanna Budwig német kutatóorvos 1949-ben már tanulmányozta a zsírokat. Rájött, hogy az addig egyformának hitt zsírok alapvetően két csoportba sorolhatók: telített és telítetlen zsírokra. Megértette a telített és telítetlen zsírok szerkezeti felépítését valamint a szervezetben betöltött szerepüket. Kidolgozott egy módszert, amelynek lényege, hogy 1 mg zsírból már meg tudta határozni a telítetlen zsírokat és azok összetételét.
Anélkül, hogy mélyebben belemerülnénk a zsírokkal kapcsolatos kémiai ismeretekbe, vessünk egy pillantást az általános felépítésükre. A zsírok egyik végén egy metil gyök van (CH3), a másik végén pedig egy karboxil gyök (COOH). a két véget diszkrét számú egymáshoz kapcsolódó CH2 elem köti össze. (A betűk jelentése: C=szén atom, H= hidrogén atom, O= oxigén atom, N= a CH2 blokkok száma)
CH3 – N x (CH2) – COOH
A két vég különös tulajdonságot ad a zsíroknak, mert a metil vég vízben, a karboxil vég pedig olajban nem oldódik. (Még szerencse, mert ha vízben oldódna, akkor zuhanyozáskor egyszerűen feloldódnánk a forró vízben!) Amennyiben a CH2 sor tagjai között kettős kötés alakul ki, akkor telítetlen zsírokról beszélünk. Ez egy telítetlen zsír kettős kötést tartalmazó része:
- CH2 - CH = CH - CH2 -
Amennyiben a kettős kötés a 3. és 4. szénatom között van, akkor Omega 3-ról, ha a 6. és 7. szénatom között van, akkor Omega 6-ról beszélünk. Amennyiben a kettős kötések más zsírokhoz kapcsolódnak, akkor egy bonyolult összetételű, ún. transz-zsírról beszélhetünk. Egy ilyen kapcsolat alakul ki hő, fény és levegő (oxigén) tartós behatására, pl. lángos készítésnél, a sütő olajában, hiszen egész nap 150 C fok körül van az olaj hőmérséklete, fény éri és szabadon érintkezik a levegővel.) A teljesség igénye nélkül megjegyzem, hogy a zsírok és az olajok azonos kémiai felépítésűek, csak olvadáspontjuk különböző, ami a molekulát alkotó szénatomok számától függ, és ez határozza meg, hogy folyékony vagy szilárd állapotban vannak-e az adott helyszínen. (Aki a zsírokkal komolyabban akar foglalkozni, annak ajánlom figyelmébe Udo Erasmus: Fats that Heal, Fats that Kill (Zsírok, melyek gyógyítanak, zsírok melyek ölnek) című könyvét.)
Az élelmiszeripar már jóval korábban, a század elején hidrogénezte a gyenge minőségű növényi olajokat, és margarint állított elő belőlük. Dr. Budwig rájött a margarin káros hatására, és megtámadta az élelmiszeripart, a margaringyártás beszüntetését akarta elérni. Azt állította, hogy az ipar nem tehető bűnössé a margarin gyártása miatt, amiért a tudomány még nem tárta fel az egészségre gyakorolt káros hatását, de most, hogy tudjuk, nem szabad tovább gyártani! Bírósági ügy lett törekvéséből. Annak ellenére azonban, hogy igen magas posztot foglalt el a német élelmiszer ellenőrzési hivatalban, a profit érdekek miatt törekvése eredménytelen maradt. (Javaslat: bármi is van a szép színes dobozokra írva, ne használjunk semmiféle margarint, ma se!)

A hidegen sajtolt lenmagolaj és a sovány túró keveréke, mint a mindennapi étrendünkbe könnyen beilleszthető étel, melynek egészségmegtartó, betegséggyógyító hatása vitathatatlan, mi több, klinikailag is bizonyított. Igyekszem alapvetően összefoglalni a soványtúró-lenmagolaj (hidegen sajtolt) keverék különleges hatását, készítését és alkalmazását, amit Dr. Johanna Budwig talált fel, vagy pontosabban újra feltalált és alkalmazott a rák gyógyítása során. Munkásságának legfontosabb eredményeit, az általa javasolt diétát, annak készítésére és alkalmazására vonatkozó alapvető ismereteket nyilvánosságra hozta, sőt mi több, még szakácskönyvet is írt a minél pontosabb otthoni alkalmazás érdekében.

Dr. Budwig lenmagolaj-túró keveréke

Dr. Budwig kutatásait Otto Wartburg, kutatásaira alapozta, aki 1931-ben Nobel díjat kapott a rák anyagcsere folyamatainak, keletkezésének és működésének felfedezéséért. Ennek lényege az oxigénhiányos állapot kialakulása! Dr. Budwig törekvéseit ez a tudományos eredmény határozta meg, és kereste az oxigénnek a sejtekhez való minél hatásosabb és egyenletesebb eljuttatását. Ezt találta meg a hidegen sajtolt lenolajban! Hüvelykujj szabály: a lenmag kb. 50%-a lenmagolaj! A lenmagolaj kb. 50%-a Omega 3! Tehát ezt kell fogyasztani, és nem a méregdrága kapszulázott változatot!
Az Omega 3 azt jelenti, hogy a lenmag 18 szénatomos láncában, a metil gyöktől számított 3. és 4. szénatom között egy kettős kötés van, ami elektron felesleget jelent. Az oxigén pedig „szereti” az elektront (hisz hiányzik 2 elektronja a külső héjról), azaz ahova az Omega 3 eljut, azt a helyet az oxigén „megkeresi” azaz, az Omega 3 mintegy oxigént szállít. Az oxigén a rákos sejtek igazi felszámolója! A túró készítésekor a tej alvadását kiváltó tejsav baktériumok, kén (S) alapú fehérjét hoznak létre. ld. Metionin és cisztein.

A metionin egy fehérjealkotó α-aminosav. Esszenciális aminosav, vagyis az emberi szervezet nem képes előállítani. A cisztein és a metionin, két kéntartalmú aminosav, melyeknek fontos szerepük van a fehérjék felépítésében. Az utóbbi mindig a lánckezdő aminosav. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Methioninum néven hivatalos. A cisztein egy α-aminosav. Nem esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy az emberi szervezet elő tudja állítani. A cisztein általában kulcsszerepet játszik a fehérjék szerkezeti és funkciós elemeként

Annyit szeretnék itt megjegyezni, hogy a zsírok szerkezeti képlete, mint fent láthattuk, viszonylag egyszerű: az egyik végét a metil gyök (CH3) a másik végét pedig a karboxil gyök zárja le. (COOH). A kettő közötti lánc, különböző számú (CH2) blokkból áll. Lenolaj esetében a szénatomok száma 18. A metil gyöktől számolva a 3 és 4 szénatom között kettős kötés van. Ez a vegyület az Omega 3. Ha a kötés a 6. és 7. szénatom között van, akkor Omega 6-ról beszélünk. Ez a kettős kötés elektron felesleget jelent, azaz negatív töltést. A túróban levő kéntartalmú fehérje pedig pozitív töltésű, így vonzás lép fel közöttük, és kialakul egy olyan vegyület, mely vízben oldhatóvá teszi a lenmagolajat. Az így keletkezett lipoprotein teszi lehetővé azt, hogy a lenmagolaj (Omega 3) nem a bélboholy nyirok ágán, ahol zsírok szívódnak fel, hanem a vénás ágán, a vizes oldatok mezsgyéjén szívódik fel. Így kis méretük és vízoldhatóságuk révén a kisméretű kapillárisokon át, mindenhova eljuthatnak.

Budwig felfedezte/bebizonyította, hogy a rák a sejtek oxigénhiánya miatt lép fel. Ezért a rákos/beteg sejt kívánja a cukrot. Oxigén jelenlétében azonban a rákos sejt a fermentációról vagy visszatér az oxidációs eljárásra, vagy programozott sejthalállal elhal. Ennek számos oka lehet. pl. a nagy molekulájú telített zsírok elzárják a hajszálereket, vagy egy állandó szorító hatás pl. egy szoros melltartó, nem enged kellő mennyiségű vért a sejtekhez. stb. Az oxigénhiányos sejtek ezért az oxigén hiánya miatt feladják oxidációs-redukciós anyagcseréjüket, és egy fermentációs, erjedéses anyagcserére térnek át.
A Budwig diéta rákgyógyító hatásának ez az alapja. Természetesen maga a diéta sokkal összetettebb, és számtalan más elemet is tartalmaz. De lényege: a rák gyógyításánál:
– nem szabad vegyszereket használni, ezért elveti a kemoterápiát.
– nem szabad fizikoterápiát használni, ezért elveti a besugárzás minden formáját,
– nem szabad sebészeti beavatkozást alkalmazni, ezért jószerivel kizár minden műtétet.
Marad a megfelelő táplálék és a belső béke! Ez elegendő!

Természetesen a Józan Észt soha nem szabad kikapcsolni!
Ezért minden egyes esetben egyéni mérlegelés szükséges. Pl. ha valakinek agydaganata van, akkor a koponya zárt térfogata miatt mérlegelni kell a daganat növekedési sebességét és az alkalmazott terápia hatását, és lehet, hogy ki kell venni a daganatot, hogy időhöz juthassunk. Budwig álláspontja, az élelmed legyen a gyógyszered! Semmi mást nem alkalmazott, mint megfelelő táplálkozást, és az ehhez csatlakozó mozgást, szabad levegőt, belső békességet, stb.
A természetes módszereknek is sok formája van. Nincs üdvözítő megoldás. Mindegyik ember egyéni, különleges, maga egy csoda. Betegsége esetén egyéni gyógyítást igényel. Az ember nemcsak testből áll, lelke is van!
Ezt figyelembe kell venni! Pl. ha egy szegény sorsú, sok gyermekes nő mellrákot kap, és közben férje minden este inzultálja, megveri stb. akkor nincs reménye arra, hogy a Budwig diétától meg fog gyógyulni, hívja fel a figyelmünket Dr. Budwig.

Próba a lenolaj vízben oldhatóvá tételére
Készítsen elő két egyforma üveg edényt, azonos mennyiségű vizet tegyen bele. 1 rész hidegen sajtolt lenolajat keverjen össze 2 rész sovány túróval (pl. 1 evőkanál, 2 evőkanál). A jó homogenitás miatt botmixert, (vagy mixert) kell használni. Vegyen két üveg edényt, töltse meg 2/3 részig vízzel. Az egyik edénybe tegye be a lenmagolaj és a sovány túró keveréket és botmixerrel jól keverje össze.
A másik edénybe tegyen be 1 rész (1 evőkanál) lenmagolajat és botmixerrel keverje össze.
Várjon néhány percet és hasonlítsa össze a két edényt. A lenmagolaj kiválik, elkülönül a víztől, hisz az olaj vízben oldhatatlan. Amíg a lenmagolaj-túró keverék nem, mert a lenmagolaj-túró vegyi kapcsolat a lenmagolajat vízben oldhatóvá tette.